Rugalmas munkavégzésről másképpen: A rövidtávú munka

Az Állástérkép alternatív megközelítést ad arról, ahogyan a munkáról gondolkodunk. A rugalmas munkavégzésről szóló cikksorozatunk első részében a rövidtávú munkavégzéssel foglalkozunk.

Kattints a főoldalhoz

Mi az a rövidtávú munka?

Rövidtávú munkavégzés keresőszavakra rengeteg találatot kapunk, melyek nagyrészt két csoportra oszthatóak. Az első a fizikai munka idény jellegű hirdetései és annak szabályozása (pl. gyümölcsszedés, hóeltakarítás). Míg a második csoport arról szól, hogy az önéletrajzunkban hogyan tudjuk kozmetikázni azokat az időszakokat, amikor éppen egyáltalán nem dolgoztunk, vagy csak rövidtávú (néhány hónapos) munkáink voltak. Ezzel el is érkeztünk a rövidtávú munkavégzéssel kapcsolatos közfelfogás és HR vélekedés gyökeréhez. Azaz kisebb-nagyobb szünetek beiktatásával munkát végezni egyet jelent az idénymunkával, vagy valamiféle szégyenletes dologgal, amit, jobb ha eltitkolunk, amikor „valódi, fix” munkára adjuk be az önéletrajzunkat. 

Rugalmas munkavégzés és rövidtávú munka a történelemben

Miért is van ez így? Történetileg hogyan alakult a foglalkoztatás, és hogyan változott a közvélemény vele kapcsolatban? A XX. század elejéig a Magyarországon az emberek nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. A mezőgazdasági munka jellegéből adódik egyfajta ciklikusság. Ez jelenti az aktívabb és passzívabb időszakok változását, illetve a munka jellegének változását is. Az I. világháborúval kezdődött a nők munkába állása. A két háború közötti időszakban az ipar előretörése biztosított munkalehetőséget, ezt azonban az 1929-es gazdasági világválság visszavetette. A II. világháború után az ország újjáépítése mindenki számára munkát biztosított. Ez a tervgazdaság időszaka volt, melyben meghirdették a „teljes foglalkoztatás” programját. A tervutasítások mentén tömegek áramlottak a mezőgazdaságból az iparba. A 70-es évekre körvonalazódott, hogy a gazdasági modell reformra szorul, majd a rendszerváltás után megindult a piacgazdaságra való áttérés. 

Száz év alatt a tudatalattinkba beépült az az elképzelés, hogy a teljes népesség, állandó foglalkoztatása szükséges és jó dolog. A havi fix, és a biztos munkahely társadalmilag felmagasztalt normává vált, miközben a közvélekedés szerint az időszakos munkavégzés csak életművészeknek és idénymunkásoknak való. 

Új irányok, mi is az a gig economy?

Napjainkra kisebb mozgalmak kezdenek teret nyerni, melyek az új évezred újfajta lehetőségeire és igényeire reagálnak. Egyre gyakoribb a külsős vállalkozók (kontraktorok) alkalmazása az időszakosan jelentkező feladatokra, a szellemi foglalkozásúak körében is. A projekt alapú munkavégzés egyik legnagyobb előnye, hogy mindig az adott feladat elvégzésére leginkább alkalmas személyekből álló csapatot lehet kialakítani.  Egyre népszerűbbek a világon a megosztáson és a szabad bekapcsolódáson alapuló jövedelem szerzési lehetőségek is. Gondoljunk csak az Uber, az AirBnB, vagy a Wolt térnyerésére. Közös bennük, hogy bármikor, bárki számára nyitott a becsatlakozási és kilépési lehetőség, miközben a részvétel mértékét teljes egészében a munkavállaló határozza meg. A „gig economy olyan munkaerő, amely egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára”. Magyarul talán „igény szerinti, kortárs vagy platform gazdaságnak”, esetleg „hakni gazdaságnak” fordíthatjuk. [1] 

Miért került a rövidtávú munkavégzés a rugalmas munkavégzés cikksorozatba? Mert ha a hagyományos, fix munkavállalást vegyítjük a rövidtávú munkavállalás lehetőségével, egy sokkal adaptívabb, gyorsabb reagálású, a dolgozói és foglalkoztatói igényekhez is jobban illeszkedő munkaerőpiacot kapunk. 

Jelenleg az országban minden a koronavírus járványról és annak hatásairól szól. Arról a bizonytalanságról, hogy hetek, hónapok múlva hány embernek kell elbúcsúzni az újévkor még teljesen biztosnak vélt "fix" állásától. Közben más területeken óriási munkaerő igény merül fel, gondoljunk csak a házhozszállításra, vagy a túlterhelt ügyfélszolgálatokra. Úgy véljük, hogy eljött a rugalmas munkavégzés ideje!

A gig economy működése

Mi kell ehhez? Az állam részéről átlátható, egyszerű szabályozási, adózási és társadalombiztosítási környezet. Az emberek részéről paradigmaváltás. El kell fogadnunk, hogy a karrier utunk nem egyenes, beleférnek kisebb-nagyobb kitérők. El kell kezdenünk elismerni a kisebb, alkalmi lehetőségeket, melyektől ma még talán keveset várunk, de mégis sokat kaphatunk tőlük. El kell engedni az előítéleteinket, hogy a rövidtávú munka csak idénymunka, diákmunka, vagy valami eltitkolni való lehet. Ki kell próbálnunk új dolgokat, és közben át kell vennünk a felelősséget is a saját anyagi helyzetünk fölött. A technika részéről pedig, a rövidtávú munkavégzéshez szükséges felület biztosítása a feladat.

Az Állástérkép, Magyarország első térkép alapú állásportálja, abban segít, hogy megmutatja: egy jó alkalmi lehetőségért talán nem is kell olyan messzire menned. 

Cikksorozatunk következő részében a távmunkát járjuk majd körbe! 

A szerző nem HR szakterületen dolgozik. 😉

A cikk megírásához a következő internetes források kerültek felhasználásra:

[1] https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/mi-is-az-a-gig-economy/

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_foglalkoztataspolitika/ch03.html#id502810

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog2002.html